Gyakran kérdezik meg, hogy milyen általános gázpalack méretek fordulnak elő a piacon. Mi egyáltalán a legáltalánosabb elfogadott mérettartomány? Ebben szeretnénk most segíteni egy kis összeállítással. A cikknél külön gyűjtöttük össze a magasnyomású és az alacsonynyomású gázpalackok jellemző méreteit.
Ipari, egészségügyi és élelmiszeripari gázpalack méretek
Ebben a kategóriában általában a magasnyomású gázpalackokat értjük. Ilyen gázok lehetnek például a szén-dioxid (CO2, UN1013), argon (Ar, UN1006), nitrogén (N2, UN1066), oxigén (O2, UN1072). Jellemzően a gázok palackban előforduló üzemi nyomása 60 bar fölött van.
Több típusú hivatkozást láthatunk a táblázatokban. Van, amikor litert adnak meg, van, amikor kilogrammot, és van, amikor köbméterben jelölik a gázpalackok méreteit.
3 fő gázpalack típus
Permanens gázok
Olyan gázokat értünk ez alatt, amelyek nyomás alatt is megőrzik a légnemű halmazállapotukat, például nitrogén, oxigén vagy argon.
Cseppfolyós gázok
Ezek nyomás alatt halmazállapotot váltanak, és cseppfolyóssá válnak. Ilyen például a szén-dioxid vagy a kén-dioxid.
Oldott gázok
Ezeket a biztonságos szállítás és tárolás érdekében oldott állapotban töltik a palackba. Legjellemzőbb példa az acetilén, amit leginkább acetonban oldanak fel.
A gázok jellemzőiről jó anyagokat és pontos információkat lehet találni az Air Liquide Gas Encyclopedia oldalán.
Permanens gázpalack méretek
Itt általában a palack méretekre literrel vagy köbméterrel szoktunk hivatkozni.
- A liter mindig a palack űrtartalmát jelenti. Tehát egy 50 literes gázpalackba minimum 50 liter vizet lennénk képesek beletölteni. Az 1 literesbe 1 litert, és így tovább.
- Ha köbméterrel hivatkozunk a gázpalack kapacitására, akkor már a nyomást is be szoktuk kapcsolni. Egy 10 m3-es oxigén gázpalack alatt általában az 50 literes, 200 baros üzemi nyomású gázpalackot értjük. A gázpalack kapacitása úgy jön ki, hogy az űrtartalmat megszorozzuk a gázpalack üzemi nyomásával: 50 × 200 = 10 000 liter. Tehát 10 000 liter oxigén fér ebbe a palackba, amit ha elosztunk 1000-rel a köbméter miatt, akkor kijön a 10 m3-es palack megnevezés.
Példák a köbméteres kapacitás számítására:
- 50 literes palack 300 bar üzemi nyomáson: 50 × 300 = 15 000 liter, vagyis 15 m3
- 40 literes palack 200 bar üzemi nyomáson: 40 × 200 = 8 000 liter, vagyis 8 m3
Ahogyan töltjük bele a gázt a gázpalackba, úgy emelkedik folyamatosan és arányosan a gázpalackban lévő nyomás értéke.
Ennél az egyszerű fenti számításnál nem vesszük figyelembe a gázok összenyomhatóságát és a hőmérséklet változását sem. Ezt itt most nem érintjük.
A piacon legjellemzőbb permanens gázpalack méretek
- 1 liter
- 2 liter
- 5 liter
- 10 liter
- 12 liter – főként búvár felhasználás
- 15 liter – főként búvár felhasználás
- 20 liter
- 40 liter
- 50 liter
- 80 liter
- 100 liter
- 110 liter
- 120 liter
- 130 liter
- 140 liter
- 150 liter
- 160 liter
- 180 liter
- 200 liter
Ezen legfőbb méretek mellett gyártóról gyártóra lehet találni ezen standard méretek közötti litereket is, de az inkább ritkább gyártású, projekt jelleggel kialakított méretet takar.
Cseppfolyós gázpalackok jellemző méretei
A cseppfolyós gázoknál jellemzően mindig kilogramm értékkel hivatkozunk az adott gázpalack kapacitására. Az aktuális példánknál a szén-dioxid palackok és a PB palackok jellemző méretein fogunk végigmenni.
Cseppfolyós gázoknál a gáz halmazállapotból nyomás hatására a gáz elkezd átalakulni cseppfolyós formába. A folyékony rész fölött egy gázpárna található, amelynek normál körülmények között állandó gáznyomása van. Pontosan ezért a permanens gázokkal ellentétben ezeket a gázokat nem lehet nyomásra tölteni. Egy teli palackban mérhető nyomás pontosan akkora lesz, mint a félig tele palackban lévő nyomás. Itt mindig a beletöltött gáz súlya lesz a meghatározó. Ezért hivatkozunk a palackok kapacitására kg-ban, mert a beletölthető gáz súlyát adjuk meg.
A pontos számításhoz bele kell néznünk az ADR P200-as táblázatába, ahol az adott gázpalacktípusba beletölthető cseppfolyósodó gázmennyiséget meghatározhatjuk. Például szén-dioxidból egy 190 bar próbanyomású palackba a palack minden egyes literére annak 0,68-szorosát tölthetjük kilogrammban. Például egy 50 literes palackba: 50 × 0,68 = 34 kg. Míg a 250 bar próbanyomású palackba 0,76-szoros fér el. Így 50 × 0,76 = 38 kg, a gyakorlatban viszont 0,75-tel szokták számolni, ezért 37,5 kg.
Szén-dioxid jellemző gázpalack méretek
- 2 kg – 2,67 liter
- 4 kg – 5,4 liter
- 5 kg – 6,7 liter
- 6 kg – 8 liter
- 10 kg – 13,4 liter
- 20 kg – 27 liter
- 30 kg – 40 liter
- 37,5 kg – 50 liter
- 50 kg – 67,7 liter
- 60 kg – 80 liter
Szén-dioxid palackjaink itt találhatóak: CO2 gázpalack raktárról és gyártótól. Ha nem talál megfelelő méretet, akkor hívjon bennünket.
PB palackok jellemző gázpalack méretek
Itt mindig kérdés, hogy tiszta propán (C3H8, UN1978, 0,43 kg/liter 23 baros próbanyomású palackba), tiszta bután (C4H10, UN1011, 0,52 kg/liter 10 bar próbanyomású palackba), vagy esetleg ezek keveréke van a gázpalackba töltve. Ennek megfelelően kicsi eltérés lehet a töltőtömeg/liter arányában.
- 2 kg – 4,8 liter
- 6 kg – 14,3 liter
- 11 kg – 26,2 liter
- 13 kg – 31 liter
- 19 kg – 38 liter
- 47 kg – 94 liter
Különböző gázpalack típusainkat itt találja:
